A legszebb ajándék

7. rész folytatása (SeXing)

– Sehunie, most lebuktál! – kiáltott Minseok, mire Sehun elejtette a kezében tartogatott kulcsokat ijedtében. Hetek óta csinálta azt, hogy miután Minseok lelépett Jongdae-hez, ő ugyanezt tette, csak éppen más valakihez vezetett az útja. Mivel otthon úgy kezelték, mint egy gyereket, kénytelen volt kiszökni, hogy a kedvesével lehessen. Minseok minden este leellenőrizte, hogy alszik-e már, és amikor a léptei elhaltak, Sehun kimászott az ágyból, és már otthon sem volt. Ezen az estén valami hiba csúszhatott a számításba, mert amikor éppen elhagyta volna a házat, Minseokkal találta szemben magát, aki mindentudóan mosolygott.

– Hyung… Meg tudom magyarázni… Vivinek fáj a hasa, és Yixing felhívott, hogy vigyük el dokihoz. Szóltam volna neked, csak annyira siettem, hogy még nem tudtalak felhívni.

– Akkor komolyabban vizsgáltassátok ki azt a kutyát, mert elég beteg lehet, ha mindennap orvoshoz kell vinni. Azt hitted, olyan hülye vagyok, hogy simán át tudsz verni?

– Végig tudtad, igaz? De Baekhyunnak ne mondd el, mert ki fogok tőle kapni, amikor hazajön. Szobafogságra ítélsz, vagy esetleg más büntetést szabsz ki rám?

– Idén nem kaphatsz mást karácsonyra csak virgácsot! Na idefigyelj! Baekhyun és én nagyon örülünk annak, hogy boldog vagy, szóval nincs mitől félned, csak ne titkolózz. Teljesen normális, hogy te is a barátoddal akarsz lenni, de ugye vigyáztok? Tudod, mire célzok…

– Ne már, hyung! Ugye nem akarsz nekem szexuális felvilágosítást tartani? Kiábrándítalak, mindent tudok. Nem fogok úgy járni, mint ti, mert láttam már egy s mást a neten, arról nem is beszélve, hogy Baekhyun naponta tart élménybeszámolót, amikor unatkozik. Úgyhogy fel vagyok készítve, de amúgy még nem került rá sor… Yixing egy tündér, de komolyan. Hetek óta együtt alszunk, de egyszer sem próbálkozott be. De nem fogom tovább kínozni, meg magamat sem, úgyhogy holnap estére tervezem a nagy alkalmat. Megtennéd, hogy vigyázol Vivire? Mert olyan, mint egy féltékeny kisgyerek, és folyton közénk férkőzik.

Sehun belefeledkezett Yixing őrjítő táncába, és realizálta, hogy képtelen lesz véghezvinni, amit tervezett. Chanyeolhoz hasonlatosan romantikával akarta elárasztani a lakást, amíg Yixing lezuhanyozott volna próba után, de nem bírta tovább visszatartani a hormonjai tombolását. Talán túl sokáig kérette magát, aminek az lett a vége, hogy kiéhezett tigrisként vetette magát a megszeppent fiúra. Kezdetben csak táncoltak, aztán a mozdulatok túl erotikussá váltak ahhoz, hogy megmaradjanak a szimpla tánc kifejezésnél. Yixing ugyanúgy hitetlenkedett, mint amikor szerelmet vallott neki, de Sehun egyre merészebb helyeken kalandozó keze hamar elvonta a figyelmét a gondolkodásról. Úgy egymásba gabalyodtak, hogy Yixing már azt sem tudta megmondani, Sehun hol ér hozzá, a szájuk egy pillanatra sem vált el egymástól, és azt pontosan tudta, hogy mocskosul élvezi a helyzetet.

– Úristen! Emiatt a srác miatt szakítottál a bátyámmal? Mondjuk, megértelek, miatta én is dobnám a pasimat. Ti csak nyugodtan folytassátok, mintha itt sem jártam volna! – Yifan húga olyan gyorsan távozott a próbateremből, amilyen hirtelen felbukkant. Yixingnek lelkiismeret-furdalása támadt, hiszen órára jött volna, de az önmarcangolásra ismét nem kapott sok időt. Miután Sehun okulva a hibájából bezárta az ajtót, a fiú elé térdelt, de ezúttal nem azért, hogy megkérje a kezét. Yixing elég kényelmetlenül érezte magát, mivel a kemény próba után csöpögött róla az izzadtság, a lábai pedig remegtek az izomláztól.

– Hé, lazíts! Teljesen felesleges lezuhanyoznod, mert gondoskodom arról, hogy nemsokára még izzadtabb legyél. – Yixing a falhoz támasztotta a hátát, mert különben tényleg nem bírt volna talpon maradni attól, amit Sehun művelt vele. Sehun nem elégedett meg azzal, hogy egyszer érezte Yixing forró lüktetését. Egy-kettőre függővé vált, és a pokolba kívánta magát, amiért nem okozott neki örömet sokkal korábban. Szerencséjére a táskájában lapult mindaz, amire szüksége volt, és keresgélés közben meglepetten tapasztalta, hogy a barátja megint tettre készen simul hozzá hátulról. Annak ellenére, hogy Yixing félholt volt a fáradtságtól, azt akarta, hogy Sehun is érezze őt, ezért nem adta meg magát a csábító pihenés lehetőségének. Kissé ügyetlenkedett Sehun övének kicsatolásával, a fiú viszont arra sem pazarolt időt, hogy levegye magáról a nadrágot, félig letolt állapotban ölelte magához Yixinget. A kedvese a csípője köré fonta a lábát, és Sehun alig bírta túlvészelni azt az időt, amit a felkészítésére szánt. Amikor megérezte Yixing forróságát maga körül, ráébredt, hogy hazaért. Addig nem tudta otthonának nevezni a Földet; élvezte, amit kínált neki, és minden lehetőséget megragadott arra, hogy jól érezze magát, de ettől kezdve vált végérvényesen azzá a hellyé, ahova tartozott. Egy romantikus összebújást tervezett a szerelmével, de az élet felülírta az akaratát, viszont tudta, hogy Yixingnek nem a külcsín és a körülmények számítanak, hanem az, hogy vele lehet. Ahogy neki is. Mert a Földet az tette otthonává, hogy Yixing karjában volt, amikor a csillagok lustán az égre kúsztak, és hogy az ő ajkai előbb cirógatták a bőrét a felkelő Nap sugarainál. Yixingből pedig minden feszültség és kétely kiszállt, amikor ezredjére kiálthatta Sehun nevét, amit az addigi együttlétei után magába fojtva kellett a párnájába zokognia. A végén mámorosan terültek el a padlón, ahonnan másnap reggelig fel sem álltak, egyrészt azért, mert fáradtak voltak hozzá, másrészt azért, mert ott folytatták a hancúrozást.

Sehun boldog volt, és amit ennél is fontosabbnak tartott, hogy Yixinget is boldoggá tette. Odaköltözött hozzá, mert a fiú szülei egy ideje már nem laktak otthon, így Jongdae becuccolhatott Minseokhoz. Baekhyun meg a világot járta Chanyeollal, de nyilván nekik is lesz lakásuk, amikor hazatérnek, mert megkeresték a rávalót a turné alatt. Baekhyun mindennap felhívta a testvéreit, és ilyenkor konferenciahívással mindhárman össze tudtak kapcsolódni. Az a vad ötlete támadt, hogy összehozhatnának egy olyan koncert sorozatot, ahol Chanyeol meg ő hangszeren kísérnék Minseokot meg az ő kis énekesmadarát, amire Sehun és Yixing táncolhatnának. Baekhyun persze mindig nagyban álmodott, és már a show elemeket is kitalálta, meg hogy még több zenészt és táncost fog maguk köré toborozni.

– Szerintetek látjuk még valaha Jongint? – tette fel Sehun a félve őrzött kérdést az egyik telefonbeszélgetésük alkalmával. Egyetlen dolog volt, ami miatt a boldogsága nem lehetett teljes, hogy nem tudta, mi van Jonginnal. Már nem fűzték hozzá gyengéd szálak, de akármi történjen, mindig az egyik legfontosabb személy fog maradni az életében. Baekhyun tőle szokatlan módon mélyen hallgatott, de Minseok megpróbált erőt önteni belé.

– Hinned kell, Sehun-ah! Ha nem hittünk volna, ha a szerelmeink nem hittek volna bennünk, most nem lehetnénk itt. Én hiszem azt, hogy fogunk még vele találkozni. Te se add fel a reményt!